Röviden: A saját WordPress oldalam a Google PageSpeed Insights mérésén 2026 szeptemberében mobilon és asztalon egyaránt 100 pontot kapott teljesítményből, akadálymentességből, bevált módszerekből és SEO-ból is. Ehhez saját blokk-téma, kevés bővítmény és szerver-szintű gyorsítótár kellett.
A Google PageSpeed Insights ingyenes és bárki lefuttathatja bármelyik oldalon. Ezért szeretem, mert így a vevő a saját mérésére hagyatkozhat, nem az én szavamra. Az eaglesolutions.ro 2026. szeptember 11-i mérése mobilon és asztalon egyformán: 100 teljesítmény, 100 kisegítő lehetőségek, 100 bevált módszerek, 100 keresőoptimalizálás. Ez a cikk arról szól, mi kellett ehhez, és mi az, amit szándékosan nem csináltam.

Mit mér a Google PageSpeed valójában?
Négy pontszámot ad. A teljesítmény azt, hogy mennyi idő alatt jelenik meg és válik használhatóvá az oldal egy átlagos telefonon, lassabb hálózaton. A kisegítő lehetőségek a kontrasztot, a képek alt-szövegét, a billentyűzetes kezelhetőséget nézik. A bevált módszerek a biztonságot és a modern szabványokat (HTTPS, hibamentes konzol, korszerű képformátumok). A SEO a kereső-alapokat: címek, leírások, feltérképezhetőség, mobilbarát megjelenés. A teljesítmény a legnehezebb, a legtöbb WordPress oldal itt 40-70 pont között áll mobilon.
1. Saját blokk-téma, oldalépítő nélkül
A legnagyobb döntés: az oldal nem Elementorral vagy más vizuális oldalépítővel készült, hanem a WordPress saját blokk-rendszerére épített, egyedi témával. Az oldalépítők kényelmesek, de minden oldalra több száz kilobájt saját CSS-t és JavaScriptet töltenek, akkor is, ha az adott oldal egy szót sem használ belőle. A blokk-téma csak azt tölti be, amit az oldal tényleg használ. Ügyfélprojekteknél is ez az első kérdés: kell-e egyáltalán oldalépítő, vagy csak megszokásból kerülne be.
2. Kevés bővítmény, mindegyik indokolt
Az oldalon öt bővítmény fut: keresőoptimalizálás, kapcsolati űrlap, többnyelvűség, sütikezelés és a biztonsági tűzfal. A gyorsítótár a tárhely saját szerver-szintű megoldása. Minden további funkciót (strukturált adatok, konverziómérés, havi riport) saját, kis kód old meg, ami pontosan azt csinálja, ami kell, és semmi mást.
3. Gyorsítótár és a szerver
A tárhely LiteSpeed szervert ad, hozzá LiteSpeed Cache bővítményt, objektum-gyorsítótárat (Memcached) és tartalomszolgáltató hálózatot. Ez azt jelenti, hogy egy látogató kérésekor a legtöbb esetben egy kész HTML-oldal megy ki a hozzá legközelebbi szerverről, adatbázis-lekérdezés nélkül. Az első bájt jóval a fél másodperc alatt érkezik, és ez az alapja mindennek.
4. Képek: WebP, méretre szabva, lustán betöltve
Minden kép WebP formátumú, a megjelenítési mérethez igazított változatokban, és csak akkor töltődik be, amikor a látogató a közelébe görget. A hajtás feletti fő kép kivétel: azt kiemelt prioritással, azonnal kéri a böngésző, hogy a legnagyobb elem megjelenése (LCP) gyors legyen. A referenciák képernyőképei és a blog borítói is így készülnek.
5. Mérőkódok csak hozzájárulás után
A Google Analytics és minden más külső szkript csak akkor töltődik be, ha a látogató a sütibannerben elfogadta. Ez GDPR-kötelezettség, de mellékhatásként a kezdeti betöltést is könnyíti. Nincs chat-widget, nincs automatikusan betöltődő videó, a WhatsApp-gomb egy egyszerű link.
6. Amit kihagytam, szándékosan
Nincs betűtípus-könyvtár külső szerverről, nincs csúszka a főoldalon, nincs animációs keretrendszer. A finom megjelenési animációk néhány sor saját CSS-ből és JavaScriptből állnak. Minden „szép" elemnél megkérdeztem: hoz-e ügyfelet, vagy csak lassít?
Az utolsó pontok: 99-ről 100-ra
Az előző napi mérés még 99 teljesítményt és 95 kisegítő lehetőséget mutatott. Először kontraszt-hibára gyanakodtam, de a Lighthouse jelentés mást mondott: a címsorok sorrendje ugrott egy szintet (h2 után h4), ami akadálymentességi hiba, mert a képernyőolvasó a címsorokból építi az oldal vázát. Két címsor-szint javítása után 100 lett. A teljesítménynél egyetlen mobilos futás 88-at is adott 8 másodperces Speed Index-szel; a következő futás 100 volt. A laborérték ingadozik, ezért mindig több mérés átlagát nézem, nem egy képernyőképet. Ugyanezen a napon a betűtípus-fájlt is a negyedére szeleteltem (327 helyett 84 kilobájt, csak a magyar-román-angol karakterkészlet), hogy lassú mobilhálózaton is maradjon tartalék.
Mit jelent ez egy ügyfélprojektnél?
Ugyanezeket az elveket alkalmazom a céges weboldalaknál és a webshopoknál is: oldalépítő csak indokolt esetben, kevés bővítmény, szerver-szintű gyorsítótár, WebP képek, consent-kapus mérés. Egy meglévő, lassú oldalon is a legtöbb pont visszaszerezhető. A hét legfontosabb lépést a lassú WordPress oldal gyorsításáról írtam le. Ha kíváncsi vagy, hol áll a saját oldalad, mérd meg a pagespeed.web.dev-en, és küldd el az eredményt a kapcsolat oldalon, és ingyen leírom, mi lassítja.

