Lefuttattam három SEO-auditot a saját oldalamon: 16 találatból 6 volt valós

Egy SEO-auditeszköz pár perc alatt kiköp egy listát piros és sárga jelzésekkel, és a lista mindig ijesztő. A baj az, hogy ezek az eszközök nem ismerik a te oldaladat: mintákat keresnek, és amit nem tudnak értelmezni, azt hibának jelölik. Aki végigjavítja a listát, az idejének nagy részét felesleges munkára fordítja, rosszabb esetben elront valamit, ami jól működött.

2026 szeptemberében három különböző auditeszközt futtattam le a saját oldalamon, az eaglesolutions.ro-n. Összesen 16 hibát és figyelmeztetést jeleztek. Ebből hatot javítottam, tízet nem. Egyiket sem érzésre döntöttem el: mindegyiket lemértem. Ez a cikk arról szól, hogyan.

Miért futtat auditot az ember egy kész oldalon?

Mert a saját munkádra vagy a legvakabb. Az oldalt én terveztem, én kódoltam, én töltöttem fel, pontosan tudom, minek hol kell lennie, ezért nem veszem észre, ha valami mégsem ott van. Egy külső eszköz ezt nem tudja, és épp ezért hasznos: olyan dolgokat néz meg, amiket én már nem nézek.

Csak akkor hasznos, ha a lista mögötti valódi problémát javítod.

Ami zaj volt, és miért

„A kulcsszavaid nincsenek jól elosztva"

Az eszköz felsorolta a leggyakoribb szavakat az oldalon, és számon kérte, hogy nincsenek benne a címben. A lista élén az „és" állt 24 előfordulással, mögötte a „nem" nyolccal.

Ez nyelvi vakság. Az eszköznek nincs magyar kötőszó-listája, ezért a legüresebb szavakat tartja a legfontosabb kulcsszavaknak. Aki erre „optimalizál", az a semmire optimalizál.

Ugyanennél a pontnál olyan kifejezések is felbukkantak, mint a „technikai tárolás vagy hozzáférés". Utánanéztem: ez a sütikezelő sáv szövege, ami ott van minden oldal forráskódjában. Az eszköz oldaltartalomnak számolta. A Google nem így kezeli.

„Nem szolgálsz ki tartalmat CDN-ről"

Ez egyszerűen nem volt igaz. Lekértem a szerver válaszfejléceit, és ott állt bennük a server: hcdn, meg egy frankfurti peremkiszolgálót azonosító kérés-azonosító. A tartalom CDN-ről megy, képekkel együtt.

Az eszköz azért nem látta, mert külön CDN-aldomént keres (valami cdn.valami.hu formájút). A tárhelyszolgáltatóm CDN-je viszont ugyanazon a domainen, peremhálózati szinten fut, átlátszóan. A teszt a megvalósítás formáját nézte, nem azt, hogy van-e.

Ez a legtanulságosabb típus: az eszköz nem azt méri, amit a neve ígér.

„E-mail-cím olvasható formában"

Végigfésültem a kiszolgált HTML-t: pontosan egy sima e-mail-cím van benne, és az a strukturált adatban (JSON-LD) ül. A látható levélcímek és telefonszámok kódolva vannak.

Ez szándékos. A strukturált adatból a Google, a Bing és az AI-keresők olvassák ki a kapcsolati adatokat. Ha azt is elkódolod, a gép nem tudja értelmezni. Egy scraper elleni jelentéktelen nyereségért cserébe rontanál azon, hogy megtaláljanak.

„92 külső link törött"

Ez a szám elsőre sokkoló. Aztán megnéztem, mire mutatnak: mind ugyanarra a WhatsApp-címre, a lebegő üzenetküldő gombra, ami minden oldalon ott van. A hibakód 429 volt, ami „túl sok kérés" hibát jelent, nem azt, hogy „nem található".

Vagyis a robot egy körben százszor hívta meg ugyanazt a címet, mire a WhatsApp lekorlátozta. Lemértem böngésző-azonosítóval: 200-as válasz, a link hibátlanul működik. Egy valódi látogatónak soha nem törött.

A gombot nem vettem le. Egy működő kapcsolatfelvételi csatornát kidobni egy audit-mutatóért visszafelé sülne el. Annyit tettem, hogy nofollow jelzést kapott, mert tartalmilag is az a helyes: ez egy művelet, nem hivatkozás egy tartalomra.

„82 oldal 500 szó alatt van", „65 oldalon gond van a H1-gyel"

Ezeket a számokat magam is leellenőriztem, mind a 96 oldalon. Az eredmény: egyetlen oldalon sincs hiányzó vagy dupla H1, és 96-ból 10 van 500 szó alatt, nem 82.

A különbség onnan jön, hogy az eszköz nem csak a valódi oldalakat járja be, hanem a kategória-, címke- és lapozó-URL-eket is. Ezek természetüknél fogva rövidek, és nálam eleve ki vannak zárva az indexelésből. A szám igaz, csak nem arra vonatkozik, amire elsőre gondolnád.

„Hét oldalad verseng ugyanazért a kulcsszóért"

Az eszköz összevonta az öt városi és két iparági oldalamat egyetlen közös szó alapján: „készítés". Ez önmagában értelmetlen kifejezés, senki nem keres rá.

A mögötte lévő valódi kérdés viszont jogos: nem sablonból generált, egymástól alig különböző oldalakról van-e szó? Ezt le lehet mérni. Összehasonlítottam a városoldalak szövegét páronként: a legnagyobb egyezés 31,9% volt, egyedi címmel, egyedi H1-gyel. Nem versengenek, mert mindegyik más városról és más helyi valóságról szól.

Ami valós volt, és mit ért

Elmosódott képek a referencia-kártyákon

Ez volt a legkellemetlenebb találat, mert látszik is. Az eszköz azt jelezte, hogy nem megfelelő méretű képeket szolgálok ki. Megmértem a tényleges megjelenítést a böngészőben: a referencia-kártyák 300 képpont széles változatot kaptak egy 600 képpont széles helyre. Vagyis kétszeresére nagyítva, életlenül.

Az ok egy egysoros döntés volt a sablonban: a kód a „közepes" méretet kérte a médiatárból, miközben a kártya időközben megnőtt. Ez pontosan az a fajta hiba, amit én magamtól soha nem vettem volna észre, mert tudtam, hogy a kép ott van. Azt nem néztem meg, hogy milyen élesen.

A javítás után minden kép pontosan a megjelenítési méretén szolgál ki, és kap srcset felsorolást is, hogy a telefon ne töltse le az asztali változatot.

Indexelhető duplikátum a referencia-archívumban

Az eszköz duplikált tartalmat jelzett. Megnéztem: a /referenciak/page/2/ cím 200-as válasszal, indexelésre engedélyezve, önmagára mutató kanonikus hivatkozással adta vissza ugyanazt a 17 referenciát, mint az első oldal. Mind a három nyelven.

Az ok: a sablon saját lekérdezéssel írja ki az összes referenciát, a WordPress fő lekérdezése viszont tízesével lapoz, így 17 elemnél „létezik" második oldal, csak ugyanazt mutatja. A Google szemszögéből ez három nyelven három teljes értékű másolat.

Javítás: a lapozó címek 301-es átirányítást kapnak az archívumra.

Érvénytelen strukturált adat

Két oldalon jelzett hibás cégadatot a strukturált adatok körül. A hiba a Rólam oldal fejlécében volt: a személy-adatlaphoz tartozó munkáltató-mező egy hiányos másolatot tartalmazott a cégről: csak nevet és címet, a kötelező postai cím nélkül. Mivel ez a típus üzleti egységnek számít, cím nélkül érvénytelen.

A javítás nem az volt, hogy kitöltöttem a hiányzó mezőt, hanem hogy hivatkozássá alakítottam: ugyanazon az oldalon ott a teljes, hibátlan cégadat, a személy most arra mutat. Így nem kell két helyen karbantartani ugyanazt.

Ugyanaz a linkszöveg sok különböző oldalra

Az eszköz szerint több tucat oldal versengett egymással azonos horgonyszövegek miatt. Ez részben igaz volt: a cikkeimben a „külön cikkben" szöveg három különböző írásra mutatott, és ugyanez a helyzet a román és angol változatban is.

A linkszöveg az egyik legfontosabb jelzés arról, hogy mi van a link túloldalán, a keresőnek és a képernyőolvasót használó olvasónak egyaránt. A „külön cikkben" mindkettőnek semmit nem mond. Összesen 18 ilyen horgonyszöveget cseréltem le olyanra, ami megnevezi a célt.

A blog-listán lévő „Tovább olvasom" gombot viszont nem akartam elrontani. Ott a cikk címe került be a linkbe vizuálisan rejtett szövegként. A látogató ugyanazt a rövid feliratot látja, a gép viszont tudja, hová mutat.

Túl hosszú oldalcímek

Tíz oldal címe volt 60 karakternél hosszabb, tehát a Google levágta volna őket a találati listában. Ez apró, de olcsó javítás: a megkülönböztető kulcsszó mindenhol maradt, a fölösleges ismétlés esett ki. Mind a 96 oldal 60 karakter alá került.

Vékony tartalom, ahol tényleg vékony volt

A „kevés szöveg" figyelmeztetés összességében zaj volt, de két helyen igaza lett. A kezdőlapon a tényleges tartalom 885 szó volt, a városi oldalakon nagyjából 450. Egy kereskedelmi oldalnál ez kevés ahhoz, hogy egy kereső komolyan vegye.

Itt viszont nem szószámot gyártottam. A kezdőlap egy „Kinek ajánlom – és kinek nem" szekciót kapott, a városoldalak pedig városonként eltérő, valós szakmai tartalmat: az egyik helyen a faipari termékoldalak logikáját, a másikon a turisztikai szezonalitást, a harmadikon a B2B ajánlatkérés felépítését.

Ennek van egy mérhető mellékhatása, amire büszke vagyok: a városoldalak páronkénti szöveg-egyezése a bővítés után 31,9%-ról 19,2%-ra csökkent. Több szöveg lett, de kevésbé hasonlítanak egymásra. Ez pont az ellenkezője annak, ami sablonos tartalomgyártásnál történne.

Hogyan döntsd el egy SEO-audit alapján, mi valós?

Nem kell fejlesztőnek lenned hozzá. Négy kérdés a legtöbb esetben elég:

1. Mit mér valójában az eszköz, és nem csak a megvalósítás formáját nézi? A CDN-teszt azért bukott el, mert aldomént keresett, nem CDN-t. Ha a jelzés egy konkrét megoldási formát kér számon, gyanakodj.

2. Látszik a hiba az oldalon? Az elmosódott kép látszik. Az „és" mint kulcsszó nem látszik sehol, mert nem létezik.

3. Egy valódi látogató találkozik vele? A 429-es WhatsApp-hiba csak robotoknak jelenik meg. A duplikált archívum viszont a Google indexében landol, tehát valódi következménye van.

4. Mit veszítesz, ha „javítod"? Ez a legfontosabb. Ha a javítás egy működő funkciót szüntet meg (a WhatsApp-gombot, a strukturált adatot, a helyi kulcsszót), akkor a gyógyszer rosszabb a betegségnél.

Számokban

A munka összesen egy nap volt, kódolással és méréssel együtt. Az eredmény mind a 96 oldalon ellenőrizve:

• Oldalcím 60 karakter felett: 10 → 0
• Indexelhető duplikátum archívum: 3 → 0
• Felnagyítva kiszolgált kép: 3 → 0
• Többcélú, általános linkszöveg: 18 → 0
• Érvénytelen strukturált adat: 2 → 0
• Címsor-szint átugrás: 2 → 0
• Kezdőlap tartalma: 885 → 1355 szó
• Városoldalak közti szöveg-egyezés: 31,9% → 19,2%
• Hiányzó kép-alt szöveg, árva oldal, hiányzó hreflang: mindegyik 0 volt már előtte is

És ami nem változott, mert nem kellett: az oldal továbbra is 75 kilobájt összesen, 0,85 másodperc alatt tölt be, konzolhiba nélkül.

A tanulság

Az auditeszköz egy jó kérdéslista, amiből neked kell kiszűrnöd, mi vonatkozik rád. Ebben a körben az arány 6:10 volt a zaj javára. Ha végigjavítottam volna a listát, a munka nagyobbik felét feleslegesen végzem el, miközben leszedem a WhatsApp-gombot és megnyomorítom a strukturált adataimat.

Ha van egy weboldalad és kaptál róla egy ijesztő auditjelentést, küldd el nekem, és ingyen megmondom, melyik pont valós belőle, és melyikkel nem kell foglalkoznod. Ha pedig még nem futtattál ilyet, kezdd a PageSpeed-mérésemről szóló esettanulmánnyal: ott az látszik, milyen az, amikor a technikai alap a helyén van.