EAGLE SOLUTIONS
Egy SEO-auditeszköz pár perc alatt kiköp egy listát piros és sárga jelzésekkel, és a lista mindig ijesztő. A baj az, hogy ezek az eszközök nem ismerik a te oldaladat: mintákat keresnek, és amit nem tudnak értelmezni, azt hibának jelölik. Aki végigjavítja a listát, az idejének nagy részét felesleges munkára fordítja – rosszabb esetben elront valamit, ami jól működött.
2026 szeptemberében három különböző auditeszközt futtattam le a saját oldalamon, az eaglesolutions.ro-n. Összesen 16 hibát és figyelmeztetést jeleztek. Ebből hatot javítottam, tízet nem. Egyiket sem érzésre döntöttem el: mindegyiket lemértem. Ez a cikk arról szól, hogyan.
Miért futtat auditot az ember egy kész oldalon?
Mert a saját munkádra vagy a legvakabb. Az oldalt én terveztem, én kódoltam, én töltöttem fel – pontosan tudom, minek hol kell lennie, ezért nem veszem észre, ha valami mégsem ott van. Egy külső eszköz ezt nem tudja, és épp ezért hasznos: olyan dolgokat néz meg, amiket én már nem nézek.
Csak akkor hasznos, ha nem a listát javítod, hanem a problémát.
Ami zaj volt – és miért
„A kulcsszavaid nincsenek jól elosztva"
Az eszköz felsorolta a leggyakoribb szavakat az oldalon, és számon kérte, hogy nincsenek benne a címben. A lista élén az „és" állt 24 előfordulással, mögötte a „nem" nyolccal.
Ez nem hiba, hanem nyelvi vakság: az eszköznek nincs magyar kötőszó-listája, ezért a legüresebb szavakat tartja a legfontosabb kulcsszavaknak. Aki erre „optimalizál", az a semmire optimalizál.
Ugyanennél a pontnál olyan kifejezések is felbukkantak, mint a „technikai tárolás vagy hozzáférés". Utánanéztem: ez a sütikezelő sáv szövege, ami ott van minden oldal forráskódjában. Az eszköz oldaltartalomnak számolta. A Google nem így kezeli.
„Nem szolgálsz ki tartalmat CDN-ről"
Ez egyszerűen nem volt igaz. Lekértem a szerver válaszfejléceit, és ott állt bennük a `server: hcdn`, meg egy frankfurti peremkiszolgálót azonosító kérés-azonosító. A tartalom CDN-ről megy, képekkel együtt.
Az eszköz azért nem látta, mert külön CDN-aldomént keres (valami `cdn.valami.hu` formájút). A tárhelyszolgáltatóm CDN-je viszont ugyanazon a domainen, peremhálózati szinten fut, átlátszóan. A teszt a megvalósítás formáját nézte, nem azt, hogy van-e.
Ez a legtanulságosabb típus: az eszköz nem azt méri, amit a neve ígér.
„E-mail-cím olvasható formában"
Végigfésültem a kiszolgált HTML-t: pontosan egy sima e-mail-cím van benne, és az a strukturált adatban (JSON-LD) ül. A látható levélcímek és telefonszámok kódolva vannak.
Ez szándékos. A strukturált adatból a Google, a Bing és az AI-keresők olvassák ki a kapcsolati adatokat – ha azt is elkódolod, a gép nem tudja értelmezni. Egy scraper elleni jelentéktelen nyereségért cserébe rontanál azon, hogy megtaláljanak. Ez nem hiba, hanem döntés.
„92 külső link törött"
Ez a szám elsőre sokkoló. Aztán megnéztem, mire mutatnak: mind ugyanarra a WhatsApp-címre, a lebegő üzenetküldő gombra, ami minden oldalon ott van. A hibakód `429` volt – ez nem „nem található", hanem „túl sok kérés".
Vagyis a robot egy körben százszor hívta meg ugyanazt a címet, mire a WhatsApp lekorlátozta. Lemértem böngésző-azonosítóval: 200-as válasz, a link hibátlanul működik. Egy valódi látogatónak soha nem törött.
A gombot nem vettem le – egy működő kapcsolatfelvételi csatornát kidobni egy audit-mutatóért visszafelé sülne el. Annyit tettem, hogy `nofollow` jelzést kapott, mert tartalmilag is az a helyes: ez egy művelet, nem hivatkozás egy tartalomra.
„82 oldal 500 szó alatt van", „65 oldalon gond van a H1-gyel"
Ezeket a számokat magam is leellenőriztem, mind a 96 oldalon. Az eredmény: egyetlen oldalon sincs hiányzó vagy dupla H1, és 96-ból 10 van 500 szó alatt, nem 82.
A különbség onnan jön, hogy az eszköz nem csak a valódi oldalakat járja be, hanem a kategória-, címke- és lapozó-URL-eket is. Ezek természetüknél fogva rövidek, és nálam eleve ki vannak zárva az indexelésből. A szám igaz, csak nem arra vonatkozik, amire elsőre gondolnád.
„Hét oldalad verseng ugyanazért a kulcsszóért"
Az eszköz összevonta az öt városi és két iparági oldalamat egyetlen közös szó alapján: „készítés". Ez önmagában értelmetlen kifejezés, senki nem keres rá.
A mögötte lévő valódi kérdés viszont jogos: nem sablonból generált, egymástól alig különböző oldalakról van-e szó? Ezt le lehet mérni. Összehasonlítottam a városoldalak szövegét páronként: a legnagyobb egyezés 31,9% volt, egyedi címmel, egyedi H1-gyel. Nem versengenek, mert mindegyik más városról és más helyi valóságról szól.
Ami valós volt – és mit ért
Elmosódott képek a referencia-kártyákon
Ez volt a legkellemetlenebb találat, mert látszik is. Az eszköz azt jelezte, hogy nem megfelelő méretű képeket szolgálok ki. Megmértem a tényleges megjelenítést a böngészőben: a referencia-kártyák 300 képpont széles változatot kaptak egy 600 képpont széles helyre. Vagyis kétszeresére nagyítva, életlenül.
Az ok egy egysoros döntés volt a sablonban: a kód a „közepes" méretet kérte a médiatárból, miközben a kártya időközben megnőtt. Ez pontosan az a fajta hiba, amit én magamtól soha nem vettem volna észre, mert tudtam, hogy a kép ott van – azt nem néztem meg, hogy milyen élesen.
A javítás után minden kép pontosan a megjelenítési méretén szolgál ki, és kap `srcset` felsorolást is, hogy a telefon ne töltse le az asztali változatot.
Indexelhető duplikátum a referencia-archívumban
Az eszköz duplikált tartalmat jelzett. Megnéztem: a `/referenciak/page/2/` cím 200-as válasszal, indexelésre engedélyezve, önmagára mutató kanonikus hivatkozással adta vissza ugyanazt a 17 referenciát, mint az első oldal. Mind a három nyelven.
Az ok: a sablon saját lekérdezéssel írja ki az összes referenciát, a WordPress fő lekérdezése viszont tízesével lapoz – 17 elemnél tehát „létezik" második oldal, csak ugyanazt mutatja. A Google szemszögéből ez három nyelven három teljes értékű másolat.
Javítás: a lapozó címek 301-es átirányítást kapnak az archívumra.
Érvénytelen strukturált adat
Két oldalon jelzett hibás cégadatot. A hiba a Rólam oldal fejlécében volt: a személy-adatlaphoz tartozó munkáltató-mező egy hiányos másolatot tartalmazott a cégről – csak nevet és címet, a kötelező postai cím nélkül. Mivel ez a típus üzleti egységnek számít, cím nélkül érvénytelen.
A javítás nem az volt, hogy kitöltöttem a hiányzó mezőt, hanem hogy hivatkozássá alakítottam: ugyanazon az oldalon ott a teljes, hibátlan cégadat, a személy most arra mutat. Így nem kell két helyen karbantartani ugyanazt.
Ugyanaz a linkszöveg sok különböző oldalra
Az eszköz szerint több tucat oldal versengett egymással azonos horgonyszövegek miatt. Ez részben igaz volt: a cikkeimben a „külön cikkben" szöveg három különböző írásra mutatott, és ugyanez a helyzet a román és angol változatban is.
A linkszöveg az egyik legfontosabb jelzés arról, hogy mi van a link túloldalán – a keresőnek és a képernyőolvasót használó olvasónak egyaránt. A „külön cikkben" mindkettőnek semmit nem mond. Összesen 18 ilyen horgonyszöveget cseréltem le olyanra, ami megnevezi a célt.
A blog-listán lévő „Tovább olvasom" gombot viszont nem akartam elrontani – ott a cikk címe került be a linkbe vizuálisan rejtett szövegként. A látogató ugyanazt a rövid feliratot látja, a gép viszont tudja, hová mutat.
Túl hosszú oldalcímek
Tíz oldal címe volt 60 karakternél hosszabb, tehát a Google levágta volna őket a találati listában. Ez apró, de olcsó javítás: a megkülönböztető kulcsszó mindenhol maradt, a fölösleges ismétlés esett ki. Mind a 96 oldal 60 karakter alá került.
Vékony tartalom, ahol tényleg vékony volt
A „kevés szöveg" figyelmeztetés összességében zaj volt, de két helyen igaza lett. A kezdőlapon a tényleges tartalom 885 szó volt, a városi oldalakon nagyjából 450 – egy kereskedelmi oldalnál ez kevés ahhoz, hogy egy kereső komolyan vegye.
Itt viszont nem szószámot gyártottam. A kezdőlap egy „Kinek ajánlom – és kinek nem" szekciót kapott, a városoldalak pedig városonként eltérő, valós szakmai tartalmat: az egyik helyen a faipari termékoldalak logikáját, a másikon a turisztikai szezonalitást, a harmadikon a B2B ajánlatkérés felépítését.
Ennek van egy mérhető mellékhatása, amire büszke vagyok: a városoldalak páronkénti szöveg-egyezése a bővítés után 31,9%-ról 19,2%-ra csökkent. Több szöveg lett, de kevésbé hasonlítanak egymásra – pont az ellenkezője annak, ami sablonos tartalomgyártásnál történne.
Hogyan döntsd el te is, mi valós?
Nem kell fejlesztőnek lenned hozzá. Négy kérdés a legtöbb esetben elég:
1. Mit mér valójában az eszköz, és nem csak a megvalósítás formáját nézi? A CDN-teszt azért bukott el, mert aldomént keresett, nem CDN-t. Ha a jelzés egy konkrét megoldási formát kér számon, gyanakodj.
2. Látszik a hiba az oldalon? Az elmosódott kép látszik. Az „és" mint kulcsszó nem látszik sehol, mert nem létezik.
3. Egy valódi látogató találkozik vele? A 429-es WhatsApp-hiba csak robotoknak jelenik meg. A duplikált archívum viszont a Google indexében landol, tehát valódi következménye van.
4. Mit veszítesz, ha „javítod"? Ez a legfontosabb. Ha a javítás egy működő funkciót szüntet meg – a WhatsApp-gombot, a strukturált adatot, a helyi kulcsszót -, akkor a gyógyszer rosszabb a betegségnél.
Számokban
A munka összesen egy nap volt, kódolással és méréssel együtt. Az eredmény mind a 96 oldalon ellenőrizve:
- Oldalcím 60 karakter felett: 10 → 0
- Indexelhető duplikátum archívum: 3 → 0
- Felnagyítva kiszolgált kép: 3 → 0
- Többcélú, általános linkszöveg: 18 → 0
- Érvénytelen strukturált adat: 2 → 0
- Címsor-szint átugrás: 2 → 0
- Kezdőlap tartalma: 885 → 1355 szó
- Városoldalak közti szöveg-egyezés: 31,9% → 19,2%
- Hiányzó kép-alt szöveg, árva oldal, hiányzó hreflang: mindegyik 0 volt már előtte is
És ami nem változott, mert nem kellett: az oldal továbbra is 75 kilobájt összesen, 0,85 másodperc alatt tölt be, konzolhiba nélkül.
A tanulság
Az auditeszköz nem ellenség és nem orákulum. Egy jó kérdéslista, amiből neked kell kiszűrnöd, mi vonatkozik rád. Ebben a körben az arány 6:10 volt a zaj javára – és ha végigjavítottam volna a listát, a munka nagyobbik felét feleslegesen végzem el, miközben leszedem a WhatsApp-gombot és megnyomorítom a strukturált adataimat.
Ha van egy weboldalad és kaptál róla egy ijesztő auditjelentést, küldd el nekem – ingyen megmondom, melyik pont valós belőle, és melyikkel nem kell foglalkoznod. Ha pedig még nem futtattál ilyet, kezdd a PageSpeed-mérésemről szóló esettanulmánnyal: ott az látszik, milyen az, amikor a technikai alap a helyén van.
