Kell-e többnyelvű weboldal egy Hargita megyei vállalkozásnak?

A székelyföldi vevők egy része magyarul, más része románul keres. Mikor éri meg a kétnyelvű vagy háromnyelvű oldal, és hogyan csináljuk úgy, hogy a Google is értse?

Kell-e többnyelvű weboldal egy Hargita megyei vállalkozásnak?

Hargita megyében a legtöbb vállalkozás magyar nyelven kommunikál, de a vevők, a partnerek és a hatóságok jelentős része románul keres, olvas és rendel. A weboldal nyelve ezért nem csak identitás-kérdés, hanem forgalmi és üzleti döntés. Nézzük, mikor mit érdemes választani.

Kinek elég az egynyelvű oldal?

Ha kizárólag helyi, magyar anyanyelvű ügyfélkört szolgálsz ki – például egy falusi vendégház, ami csak magyarországi vendégeket fogad, vagy egy helyi szolgáltató, akinek minden ügyfele személyes ajánlásból jön – akkor egy jól megírt magyar oldal elegendő. A többnyelvűség itt csak költség lenne.

Mikor kell a román nyelv?

  • Ha Székelyföldön kívüli, romániai ügyfeleket is szeretnél: Brassó, Bukarest, Kolozsvár felől a keresések románul érkeznek.
  • Ha webshopod van: a romániai online vásárlók többsége román nyelven keres terméket, még a vegyes lakosságú városokban is.
  • Ha intézmény, egyesület vagy pályázatból finanszírozott projekt vagy: gyakran elvárás a román nyelvű változat.
  • Ha a Google Cégprofilban és a keresőben román nyelvű kifejezésekre is szeretnél megjelenni – egy magyar oldal ezekre egyszerűen nem rangsorol.

És az angol?

Az angol akkor éri meg, ha külföldi vendégeket, exportot vagy nemzetközi partnereket célzol: szálláshelyek, fesztiválok, kézműves termékek, IT-szolgáltatások. Egy helyi szerelőműhelynek nem kell. Az én oldalam is háromnyelvű, mert ügynökségi partnereim egy része külföldi – de ez az én ügyfélkörömből következik, nem általános szabály.

Hogyan készül egy jó többnyelvű oldal?

A lényeg, hogy minden nyelv saját, teljes értékű oldalakat kapjon – saját URL-lel (például /ro/servicii/), saját címekkel és leírásokkal, nem egy gombbal fordított szöveggel. A keresőknek külön jelezzük, melyik oldal melyik nyelv változata (hreflang), így a Google a román keresőnek a román, a magyar keresőnek a magyar oldalt mutatja. WordPressben ezt a Polylang vagy WPML bővítménnyel oldom meg, a céges weboldalak és a webshopok esetében is.

Mennyibe kerül a plusz nyelv?

Egy további nyelv nem duplázza meg az árat, mert a design és a rendszer közös – jellemzően 25-40 százalékkal nő a költség nyelvenként, a tartalom mennyiségétől függően. A legnagyobb tétel a fordítás minősége: gépi fordítást csak kiindulásnak használok, a szövegeket anyanyelvi szintű ellenőrzés után tesszük ki. Az induló árakat az árak oldalon találod.

Mit javaslok a legtöbb helyi vállalkozásnak?

Magyar és román nyelven indulni, az angolt később hozzáadni, ha a forgalom indokolja. A kétnyelvű oldal a székelyföldi piacon a legtöbb esetben megtérül, mert egyszerre szólítja meg a helyi közösséget és a román nyelvű vevőket. Ha nem vagy biztos benne, melyik megoldás illik hozzád, írj a kapcsolat oldalon, és egy rövid beszélgetésben átgondoljuk.

Sárosi Zoltán

A cikk szerzője

Sárosi Zoltán

Alapító, WordPress fejlesztő – Eagle Solutions

2011 óta készítek weboldalakat és webshopokat Hargita megyéből, kis- és középvállalkozásoknak, egyesületeknek és ügynökségi partnereknek. Amit itt leírok, azt a saját projektjeimben tapasztaltam.

Többet rólam →

Kérdésed van a saját oldaladdal kapcsolatban?

Írj pár mondatot, mire lenne szükséged – 1 munkanapon belül válaszolok, az első konzultáció ingyenes.

Van már weboldalad? Írd be a címét az üzenetbe, és ingyen, 10 pontban leírom, mit javítanék rajta – kötelezettség nélkül.

Írok Zoltánnak → Árak megtekintése

Töltsd le a 10 pontos weboldal-ellenőrző listát (PDF) →

← Vissza a bloghoz